fog computing – mi a hasonlóság és a különbség az edge computing-el?

számítástechnikával összefüggésben kezdték használni . A “köd számítástechnika” egy viszonylag új kifejezés, amelyet a Cisco Systems alkotott meg, és gyakran használják az élszámítással együtt. Miért kell tehát új szót alkotnunk? Itt elmagyarázzuk a “köd” jelentését, a köd-számítás és az élszámítás közötti különbséget, valamint a köd- és szélszámításoknál megszokott “elosztott feldolgozást”. Megvitatjuk továbbá az egyes kiszolgálók szerepét a felhő/éles fizikai eszközök tipikus háromszintű modelljében.

Mi az a “köd”?
Mit jelent a köd? Fog is köd angolul. A „felhő” a felhőalapú számítástechnikában mára általános kifejezéssé vált, jelentése „felhő”. Más szavakkal, ez azt jelenti, hogy közelebb van a talajhoz, mint a felhők. Például, ha egy fizikai eszköz, például egy érzékelő “földelt”, akkor ez egy általános kifejezés a felhőhöz, mint a felhőhöz közelebb lévő rendszerekre, és a felhő és a fizikai eszköz között marad. Ezenkívül a „köd” szó jelentése lehet a felhők szétszóródása, hogy ködnek tűnjenek.

Egy gyakran használt hasonló kifejezés

a felhő és a fizikai eszközök között futó rendszerekre az “edge computing”. Valójában az élszámítás és a ködszámítás használata nem túl szigorú Elmondható, hogy a jelenlegi jelentésük szinte megegyezik. Sok példa van az “edge/fog computing” összeírására.

Különbség a köd és az él között
Akkor miért mernél új szót kitalálni? Ezt szem előtt tartva egyértelmű a különbség az élszámítás és a ködszámítás között .

Az Edge Fog computing egy olyan technológia, amely csökkenti a szerverek terhelését azáltal, hogy az adatokat a felhasználó közelében dolgozza fel, nem pedig a felhőre összpontosít. Tehát ismét a felhő és a fizikai eszköz között végez munkát, kivéve az élszámítást, amely közelebb van 2024-ben frissített telefonszámlista világszerte a fizikai eszközhöz, míg a köd számítástechnika közelebb van a felhőhöz. A köd számítástechnika célja az erőforrások optimalizálása, miközben felhőtechnológiát alkalmaz a szélső szervereken, és közel valós időben hajtja végre az elosztott feldolgozást. A cél az, hogy úgymond közelebb kerüljünk a felhőalapú számítástechnikához, miközben megőrizzük az éles számítástechnika képességeit és előnyeit.

Éppen ellenkezőleg, a felhőszerver

funkcióinak szélére költöztetésével elmondható, hogy a felhőszerveren a feldolgozás elosztott. Amint azt korábban említettük, a köd számítástechnika kifejezést úgy hogyan valósítsuk meg hatékonyan az élszámítást képzelhetjük el, hogy a felhőkiszolgálók decentralizálását a felhő ködbe való decentralizálásával hasonlítjuk össze.

Az elosztott feldolgozás szükségessége
Ami közös az élszámításban és a ködszámításban, az az “elosztott feldolgozás”. Elvileg a felhőalapú számítástechnika “központi feldolgozás”. Elmondható, hogy ez az “elosztott feldolgozás” az oka annak, hogy az élszámítás és a ködszámítás felkeltette a figyelmet. Tehát miért van szükség elosztott feldolgozásra?

A fenti példában a felhőszerverek,

a köztes szerverek és a fizikai eszközök háromrétegű modelljét vettük figyelembe, de a valóságban nincs felhőszerver, hanem több szerverből és két réteg fizikai tr számok eszközből áll. Van rendszer is. Egy ilyen rendszerben a háromrétegű modellben a felhőszerverek által végzett feldolgozást a felhő előtti szerverek bonyolítják le. Ez a szerverkészlet magában foglalja az edge-t is, de ez áll a legközelebb a köd-számítástechnika által követett rendszerhez, mivel rendelkezik felhőszerver és szélső szerver képességekkel is.